Gyopár Panzió és Kemping

   Magunkról      Szolgáltatásaink      Áraink      Képek-Videók      Torockó      FŐOLDAL      Foglalás

Untitled 1

SZÁLLÁSFOGLALÁS

AJÁNLAT

Egy hét Torockón

Sátorral Torockón

Síklóernyővel Torockón

AKTÍV PIHEÉS - PROGRAM

Sport

Túra

Természetjárás

Városnézés

Barlangok

Várak, múzeumok

EXTRA AJÁNLAT

Cégeknek

Iskoláknak

Táborszervezőknek

Utazási irodáknak

Találkozók

TUDNIVALÓK

Ételeink

Tippek

Europa Nostra Díj

Népművészet

Vasbányászat

Házirend
Tűzvédelmi szabályzat

 





Untitled 2

Barlangok

Legnevezetesebb barlangok a Nyugati-Kárpátokban:

Szolcsvai búvópatak

A Szolcsvai búvópatak azon kevés barlangok közé tartozik, amelyben meleg levegő (a 20 fokot is eléri) halmozódik fel. A Bedellő hegy gyomrában található. A két szinten elhelyezkedő képződményekkel teli járatai 2022 méter hosszúak. A felső szint aktív, egy földalatti patak járja át, amely tavakat alkotva távozik a főbejáraton át. A bejárathoz valamikor híd vezetett, de azt elvitte egy esőzéskor keletkezett árhullám, tehát megközelítéséhez barlangász felszerelés szükséges. A barlang rezervátum. Érdemes felkeresni, a Bulz-hegy megkerülésével, 250 méterrel feljebb a víznyelőjét, ahol a Seaca, Cheia és a Valea Poienii patakok a Vânătara vízesésben nagy robajjal eltűnnek.

Elérhetőség: Szolcsva (Salciaua) településről a kék kereszt jelzésen 2 óra

Bedellői cseppkőbarlang

A 185 m hosszú barlangra, a mintegy 15 méterrel előtte feszülő, egykoron a barlang részét képző szikla-boltív hívja fel a figyelmet. Az egyébként jelentéktelen bejáratot, egy 15 métert meredeken lejtő járat követi melyen egy alacsony "öltözőbe", előszobába érünk. Ezt követően a barlang kitágul. A közel 100 méter hosszú széles és magas, balra ívelő járat végén cseppkőlefolyások tavacskák és szalmacseppkövek hívják fel magukra a figyelmet. A látogatáshoz szükséges felszerelés: lámpa.

Megközelíthető: csak gyalogosan Torockószentgyörgyről, kék csík, kék kereszt és piros kereszt, 13 km, 8 óra

Medve-barlang

A barlangot 1975. szeptember 17-én fedezték fel a márványkitermelés egyik robbantása során, amelynek alkalmával egy lyuk keletkezett, amin először Curta Traian bányász ereszkedett le. A nyílást hamarosan lezárták, majd a barlangrendszer feltárása után egy részét villamosították, és 1980 júlis 14-én tartották a barlang hivatalos megnyitóját. Nem hosszával, hanem a képződmények sokaságával vívta ki az emberek csodálatát. 1,5 km hosszú, ebből 521m a tudományos kutatást szolgálja, és nem látogatható. A felső, látogatható szinten találhatóak azok a képződmények, amelyek képei már világszerte ismertek. Három folyosó: a Medve, az Emil Racoviţă és a Gyertyák folyosó visz el a Gyertyák, a spagattik, az Emil Racoviţă és a Csontok termébe. A kb 45 percet tartó látogatás a Medvék folyosóján kezdődik, ahol több olyan barlangi medve (Ursus Spelaeus) csontvázát találták, amely már több mint 10 000 éve nem lakja a Földet. A barlang évente több mint 200.000 látogatót fogad.

Megközelíthető: A DN-76-os úton (Oradea-Deva), a 86-os kilométerkőnél Sudrigiu településnél letérni a 763-as megyei útra Chişcău településig.

Látogatható: kedd-vasárnap 9,00-17,00. Tájékozódási nyelv: román, magyar, angol

Scarisorarai /Aranyosfői/ jégbarlang

A barlangba való lejutás csekély belépési díj fejében csigalépcsőkön/létrákon át lehetséges, a barlangőr a bejárattal szembeni faházban lakozik. A barlang egy kb. 15 méter átmérőjű zsomboly aljában kb. 30 méter mélyen helyezkedik el. A látogatható nagy teremben hatalmas jégképződményeket láthatunk.

Megközelíthető: Felső Girda (Girda de Sus) irányából többféleképpen is ide lehet eljutni.

Mézgedi /Meziadi/ cseppkőbarlang

A barlang hatalmas bejárati nyílásának közelében (amely olyan, mint egy nagy alagút) még kibetűzhető az 1930-ban elhelyezett emléktábla kétnyelvű szövege. A több emeletes barlangban az úri közönségnek a bejárásokat éjszaka szervezte, ezért nevezte el a körútját Éjféli körútnak.
A barlang 4750 méter hosszú és két szintje van. A barlang bejárása többórás program lehet.

A barlangőr nélkül csak a kisebb, nem lezárt rész tekinthető meg. Érdeklődjünk a barlanghoz közeli menedékháznál.

Megközelítés: autóval Belényes irányából

Eszkimó-jégbarlang

Az Eszkimó-jégbarlangba egy jól megépített létrán lehet beereszkedni, ha megvan. A barlang belseje egy nagy kürtőn át kapja a világosságot. A jégalakzatok (Eszkimó, Eszkimóné), mely utóbbi a rásütő naptól minden nyáron elolvad, majd a rákövetkező télen az eszkimó újra "megnősül"; továbbá a Jégkút, a Nagy jégzuhatag, a Megfagyott vízesés tavasszal a legszebbek, később elolvadnak. Hátsó részébe csak alpinista felszereléssel lehet beereszkedni. A jégkútban be lehet ereszkedni a jégtömb fenekére, mely 14 méter vastag, kb. 12 000 köbméter!

Megközelítés: A Glavoj-rétről (Glăvoi - La Grajduri erdészház) dél irányába követjük a sárga pont jelzést, ami először a  piros vonal jelzéshez csatlakozik. Ezen folytatjuk még utunkat kb.1,5 km-t.

Torda - Sóbánya

Tordán a só kitermelése felszíni kamrák formájában már a rómaiak idején megkezdődött, a bányászatot igazoló dokumentumok 1271-re vezethetők vissza, amikor hivatalosan is létrehozták a sókamarát.

A ma is létező sóbányát 1690-ben nyitották meg. A XVII. század vége és a következő század eleje fellendülést hozott az erdélyi bányászatban a Bécsi Udvar által hozott rendelkezéseknek köszönhetően, melyeknek célja a régió gazdasági megerősítése volt.

A sót legelőször -statikai okok miatt- a harang formájú nagytermekben termelték ki (József, Mária Terézia és Antal termek), majd 1850 után a trapéz alakú aknákban folytatták. Ezzel az ásási móddal nagyobb mennyiség kitermelése vált lehetővé ugyanabban a mélységben. 1853-ban elkezdték a Ferenc József galéria ásását, melynek teljes hossza 917 méter. Ezzel egy időben felújították a Mária Terézia aknát, és mellette megnyitották a Gizella és Rudolf aknákat is. Egy-egy ilyen akna méreteire jellemző, hogy több százezer tonna sót biztosított, több évtizeden keresztül.

A sót mindvégig szakképzett bányászok termelték ki, a függőleges kiemelés pedig lovak által húzott csigaszerkezettel történt. Az aknákban faggyúviaszos gyertyákkal, gyertyákkal és fáklyákkal világítottak. A só kitermeléséhez soha nem használtak robbanóanyagot, csak kizárólag emberi erőt.
A bánya 1840-ben kritikus gazdasági helyzetbe került, mivel a marosújvári sóbánya egyre nagyobbá vált, de az 1850-es években a trapéz alakú tárnák megnyitásával a kitermelés újabb lendületet kapott.
A sóbányában 1932-ben állt le a munka, ma már csak turisztikai látnivaló és gyógyhely.
A bánya összes termének kivételes akusztikája van, a harang formájú aknákba (a Mária Terézia látogatható) érdemes lekiabálni.
A benti hőmérséklet állandóan 10-12 fok között van, ezért tanácsos meleg ruhát vinni magunkkal!
A látogatás gyalogosan történik, így a termeket légszennyezés nem éri, gyógyulásra kiváló hely. Teljes bejárása egy jó óra alatt lehetséges.
Nyitvatartás (helyi idő szerint): 9-17 óráig, de 15.30 után már nem engednek be látogatót. Télen 13.30 az utolsó indulási időpont.


Elérhetőségek

Elérhetőségek:

Gyopár Panzió és Kemping

RO–517610 Torockó (Rimetea) 157/a.

 

+40 744 542 563

 

gyoparpanzio@gmail.com

 

Skype: Gyopár Panzió és Kemping

GPS: N (É) 46°28’17” ; E (K) 23°34’59”